A munkánk meghatároz bennünket akkor is, ha ennek nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget. Gondoljunk csak arra, hogy ismerkedéskor egészen biztosan szó esik arról, hogy ki-mivel foglalkozik. Önmagunk definiálására is gyakran használjuk, sőt vannak, akik kizárólag a munkájukon keresztül megélt sikerrel jellemzik, azonosítják önvalójukat. A munka tükrözi státuszunkat és önértékelésünket, társadalmi presztízsünket és meghatározhatja, hogy miként érezzük magunkat. Felnőtt létünk megkerülhetetlen elemeként a munkavégzés jelentős időt, fókuszt és energiát vesz fel. Pontosan ezért hat ránk nagy erővel mindaz, amit a munkahelyünkön meg- és átélünk.

A túlzott munkahelyi stressz befolyásolhatja a hatékonyságunkat és teljesítményünket, valamint kihat a fizikai és mentális egészségünkre. Pontosan tudjuk, hogy a huzamosabb ideig fennálló stressz rányomja bélyegét a családi életünkre. Türelmetlenebbek vagyunk magunkkal és másokkal, gyakran szeretteink szenvedik el az érzelmi és idegrendszeri hullámverést.
Selye János a stresszről úgy beszél, mint szükséges és semmiképpen sem kerülendő állapotról, amely minden élőlény sajátja. A distressz azonban egyértelműen negatív hatású, azt jelzi, hogy az egyén fizikai, mentális és lelki értelemben is teljesítőképességének határához érkezett; ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll, akkor maradandó károsodásokat eredményez. A hosszú munkaórák, a folyamatos készenlét, a határidők okozta nyomás és az egzisztenciális szorongás túlterheltséghez vezethet.

Nagy -Britanniában a közelmúltban megjelent legfrissebb munkaerő-felmérési adatok alapján bátran kijelenthetjük, hogy a munka okozta stressz óriási közgazdasági, politikai és egészségügyi kockázatot hordoz. A 2016/17-es évben a munkahelyi betegségek 40 százaléka hozható összefüggésbe a szorongással, depresszióval és stresszel. Éves szinten 526 000 munkavállaló 12,5 millió munkanapot töltött betegállományban a munkahelyi stressz, depresszió vagy szorongás okozta megbetegedések miatt.

A túlzott munkahelyi stressz jelei és tünetei az alábbiak:

• Idegesség, fokozott ingerlékenység
• Apátia, a munka iránti érdeklődés csökkenése
• Alvási problémák
• Folyamatos, krónikus fáradtság
• Koncentrálási nehézségek, memóriaproblémák
• Izomfeszülés vagy fejfájás
• Gyomorfájás
• Szociális visszahúzódás
• A nemi hajtóerő/vágy elvesztése
• Gyakori (akár kismértékű) alkoholfogyasztás a munkanap végén

A munkahelyünkön nem védhetünk ki mindent, többnyire igen kis százalékban kontrollálhatjuk a körülöttünk zajló eseményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen ki lennénk szolgáltatva. Tudatosan szemlélve sok mindent tehetünk magunkért és lelki, pszichés egészségünkért. 

Néhány tipp:

Gyakran a legkézenfekvőbb rövidtávú stresszcsökkentő a betegállomány. A szervezet egyszerűen megálljt parancsol és ekkor rendszerint rádöbbenünk arra, hogy az egészségünket semmiféle körülmények között nem tehetjük kockára. Egyszerűen nem éri meg, kitüntetéseket nem osztogatnak az önfeláldozásért cserébe. Sőt, még fizetésemelést sem! Sokkal jobb segítséget kérni és más módon feszültségteleníteni. Át kell dolgozni az életmódunkat kezelhető és apró lépésekben, vállalva a változás kényelmetlenségeit.

Figyeljünk az egészséges határokra. Sokan úgy érzik, hogy a pozíciójuk okán nyomást gyakorolnak rájuk, hogy a nap 24 órájában rendelkezésre álljanak. Kényszeresen ellenőrzik okostelefonjaik munkával kapcsolatos üzeneteit és folyamatosan a leveleiket olvassák legyenek akár a színház előcsarnokában vagy szülői értekezleten. Fontos, hogy elkülönítsünk magunknak olyan időszakokat, amikor nem dolgozunk és nem is gondolkodunk a munkáról. Nincsen e-mail, hétvégi és éjszakai munkavégzés, konferenciahívás…etc.

Az egészséges interperszonális kapcsolatok a rugalmasság létfontosságú elemei és mint ilyenek, hozzásegítenek bennünket a fejlődéshez és növelik a problémákkal való megküzdés esélyét. Tudjuk, hogy a jól működő munkahelyi kapcsolatok erősítik az egyén rugalmasságát. Támogató munkahelyi kapcsolataink javítják a stressztűrést, éppen ezért napi rendszerességgel ápoljuk ezeket, egy közös ebéd vagy egy délutáni kávé segít feltöltődni és lazítani.

Kerüljük el a dolgok túlzott ütemezését, ne feszítsük túl a napot. Ha túl sok teendőnk van, az Eisenhower mátrix segítségével tegyünk különbséget a fontos és sürgős és a fontos, de nem sürgős feladatok között. Ennek segítségével hatékonyabban és nyugodtabban végezhetjük a feladatainkat, melynek eredményeképpen sikeresebb leszünk és jobban élvezzük majd a munkát.

Ne próbáljuk ellenőrizni az ellenőrizhetetlent. Számos munkahelyi tényező nem tartozik az irányításunk alá, történetesen ilyen a kollégáink viselkedése. Felesleges olyan dolgokra koncentrálnunk, melyek felett nincs hatalmunk. Összpontosítsunk az irányítható dolgokra, például a valós problémák megoldására.

Az utazással töltött idő valódi kincs. Átkapcsolhatjuk magunkat, ilyenkor és egy könyv vagy jó zenei album segítségével alternatív valóságba kerülhetünk. Meditálásra is alkalmas lehet az utazással töltött idő, ezzel könnyedén optimalizálhatjuk belső állapotunkat. Hasonlóan üdítően hat a régi bevésődések átírása. Csináljunk valamit egészen másként, mint eddig. Ha autóval jártunk a közeli kisboltba, ezentúl üljünk biciklire …, egészen biztosan élvezni fogjuk. Csodás érzés a megkövült szokásoktól visszaszerezni az önrendelkezési szabadságunkat! Azt érezzük majd, hogy újra élünk!

Forrás: Dr. Ellie Cannon (2018) : Is Your Job Making You Ill?, Piatkus, ISBN: 9780349416748

www.artevita.hu – életvezetési tanácsadás

Ingerlékeny és feszült? Alvásproblémái vannak? Időnként úgy érzi, hogy csődöt mond a rövid távú memóriája?  Van megoldás! – artevita.hu 

www.artevita.hu – életvezetési tanácsadó