Internetfüggő a gyerekem? Mit tehetek szülőként? | ArteVita

Gyakran hallom, hogy a 3-4 éves gyerek jobban és magabiztosabban kezeli a különféle elektronikai eszközöket, mint a szülők. A gyerekeink valódi cyber bennszülöttek, míg mi mindannyian csupán műkedvelők vagyunk. És ez még csak a kezdet, pár év elteltével ugyanis a webes felületek igazi szörfbajnokaivá válnak. A Pew Reserarch 2011-ben kiadott kutatásai eredménye szerint az amerikai kamaszok közel 97%-a használja rendszeresen az internetet és ez Európában sincs másként. Nem meglepő, hiszen az orvos rendelési idejét vagy a sárgabarackos pite receptjét mi magunk is a neten keressük.. Itt barátkozunk és gyakran a közösségi oldalakon ápoljuk fontos szociális kapcsolatainkat. Sok szülő nagyon is jól ismeri a túlzott internetezés keltette gondokat, amikor a gyerek órákig nem jön elő a szobájából a hétvégén, vagy amikor az iskolából jelzik, hogy a elbóbiskolt egy-egy érdekfeszítő óra közben. Ráadásul még nem is beszéltünk arról, hogy a netes tartalmak milyen hatást gyakorolnak a gyerekekre.
Ha szülőként abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy a gyerekeink nem találnak rá a különféle pornográf tartalmakra, akkor nagyot tévedünk. Gyerekekkel végzett munkám során gyakran szembesülök azzal, hogy 9-11 éves srácok (fiúk és lányok egyaránt) már régen túl vannak az első szexuális tartalmú videón.
A problémás géphasználat következményeivel számos tanulmány foglalkozik, melyek között előkelő helyet foglalnak el az egészségügyi problémák, hiperaktivitásra utaló tünetek, aluszékonyság és a depresszióra való fokozottabb hajlam. A minap egy olyan 12 éves fiúval találkoztam, aki naponta minimum 5-7 órát játszik online és elmondása szerint 3 nagy monitor teszi élvezetesebbé számára a játékot. E-mellett nem jut ideje a tanulásra, több tárgyból nagyon gyengén teljesít, erősen túlsúlyos és gyakran hiányzik az iskolából.
Mit tehetünk szülőként?
A túlzott internetezés és online játékok okozta magatartási zavarok kialakulásában az egyensúly szerepe kulcsfontosságú! A fiatalok az online és offline valóságot gyakran teljesen egyenértékűnek tekintik, valós életük szerves részét képezi az online időtöltés. Lehet, hogy nehéz elcsábítani gyerekünket a gép elől, de a közösen eltöltött kirándulós nap, vagy egy kiadós biciklizés méltó ellenpárja lesz az online létezésnek. A digitális lábnyom, amit a gyerekeink maguk után hagynak sok esetben zavarba ejtő. Erről éppúgy beszélgetnünk kell velük, mint a közlekedési szabályokról, vagy arról, hogy miért ne álljanak szóba gyanús idegenekkel. Nagyon hatásos, ha időt szakítunk arra, hogy közösen átnézzük gyermekünk egyik ismerősének FB oldalát és az ott megosztott tartalmakat, kommenteket részletesen kielemezzük. Ha nem a gyerekünk saját oldalát pécézzük ki, hanem “csak” egy ismerősét, akkor a beszélgetés biztonságosabb mederben tartható és nem kényszerítjük véget nem érő magyarázkodásba. Legyünk jelen gyerekünk online világában, legyünk ismerősök a közösségi oldalakon és figyeljük a látogatott tartalmakat. Rendszeresen beszélgessünk velük, hogy értsük és tudjuk mi zajlik bennük, éppen mi foglalkoztatja őket és tölti ki a mindennapjaikat. Megan A. Moreno: Szex, Drogok, Facebook, Móra Könyvkiadó, 2015