{"version":"1.0","provider_name":"ArteVita \u2013 Pszichoh\u00e9tk\u00f6znapok","provider_url":"https:\/\/artevita.cafeblog.hu","author_name":"ArteVita","author_url":"https:\/\/artevita.cafeblog.hu\/author\/artevita\/","title":"Hogyan sz\u00fcletik a vonzalom ?","html":"<p style=\"text-align: justify\">A kapcsolatok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben a k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9snek \u00e9s a <strong>fizikai vonzer\u0151nek \u00f3ri\u00e1si a hat\u00e1sa<\/strong>. B\u00e1r sokkal intellektu\u00e1lisabb \u00fagy gondolkodnunk err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, hogy val\u00f3j\u00e1ban az emberi \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a bels\u0151 min\u0151s\u00e9g az, ami igaz\u00e1n sz\u00e1m\u00edt. Meglehet, de a vizsg\u00e1latok m\u00e9gis azt igazolj\u00e1k, hogy m\u00e1r 5-6 \u00e9ves korban a sz\u00e9p \u00e9s kellemes k\u00fclsej\u0171 gyerekek a n\u00e9pszer\u0171bbek (Dion, 1972). <img class=\"size-medium wp-image-306 alignleft\" src=\"https:\/\/artevita.cafeblog.hu\/files\/2018\/04\/nature-1593406__340-300x198.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"198\" \/>Val\u00f3j\u00e1ban a sz\u00e9ps\u00e9g nagyon is szubjekt\u00edv, meg\u00edt\u00e9l\u00e9se az egy\u00e9ni preferenci\u00e1kon alapul. Mi sz\u00e1m\u00edt sz\u00e9pnek? Symons (1981) szerint azokat a von\u00e1sokat tartjuk sz\u00e9pnek, melyek nem t\u00e9rnek el jelent\u0151sen az \u00e1tlagost\u00f3l. N\u0151kn\u00e9l az \u00e9retlens\u00e9gre, fiatals\u00e1gra utal\u00f3 arcvon\u00e1sok sz\u00e1m\u00edtanak vonz\u00f3nak, ilyenek a nagy szemek vagy az \u00e9l\u00e9nk \u00e9s telt ajkak; melyek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3k az eg\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s a term\u00e9kenys\u00e9ggel.<br \/>A vonzalmat egy m\u00e1sik k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00e9nyez\u0151 is el\u0151seg\u00edti, ez pedig nem m\u00e1s, mint a <strong>k\u00f6zels\u00e9g<\/strong>. Egy amerikai felm\u00e9r\u00e9s 5000 h\u00e1zasuland\u00f3 p\u00e1rt vont be a vizsg\u00e1latba \u00e9s ennek alapj\u00e1n az der\u00fclt ki, hogy a p\u00e1rok 1\/3-a alig p\u00e1r h\u00e1zra lakott egym\u00e1st\u00f3l. Leggyakrabban azok k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztunk bar\u00e1tot vagy t\u00e1rsat, akikkel egy iskol\u00e1ba vagy oszt\u00e1lyba j\u00e1rtunk. Tulajdonk\u00e9ppen ez teljesen \u00e9rthet\u0151, a k\u00f6zels\u00e9g miatt az emberek gyakran l\u00e1tj\u00e1k egym\u00e1st, sz\u00f3ba elegyednek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p az <strong>ismer\u0151ss\u00e9gi hat\u00e1s<\/strong> (Zajonc, 1968). A k\u00f6zels\u00e9g miatt nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel a t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz is azonos, ami szint\u00e9n el\u0151seg\u00edti a kapcsolatok kialakul\u00e1s\u00e1t.<br \/>Az ismer\u0151ss\u00e9gi hat\u00e1s kiv\u00e1l\u00f3an tetten \u00e9rhet\u0151 a rekl\u00e1mokban, ez m\u0171k\u00f6dik akkor, amikor a polcr\u00f3l az ismert \u00e9s sokat l\u00e1tott (b\u00e1r kor\u00e1bban m\u00e9g sosem haszn\u00e1lt ) term\u00e9k mosolyog r\u00e1nk. Az esetek nagy r\u00e9sz\u00e9ben meg is v\u00e1s\u00e1roljuk ezeket a term\u00e9keket. Az emberek kellemesebben \u00e9rzik magukat, ha hozz\u00e1juk hasonl\u00f3kkal t\u00f6lthetik az idej\u00fcket. P\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1sn\u00e1l d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a vall\u00e1si, etnikai, \u00e9letkorbeli \u00e9s t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg szerinti hasonl\u00f3s\u00e1g. A szem\u00e9lyis\u00e9gjegyekben val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1g szint\u00e9n fontos, de m\u00e9g enn\u00e9l is l\u00e9nyegesebb az, hogy azzal akit szeret\u00fcnk azonos m\u00f3don gondolkodjunk a vil\u00e1gr\u00f3l. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk \u00e9s v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk hasonl\u00f3s\u00e1ga az egyik leger\u0151sebb <strong>p\u00e1rkapcsolati k\u00f6t\u0151er\u0151. <\/strong><em>(<\/em><em>Fejezetek a pszichol\u00f3gia alapter\u00fcleteib\u0151l, szerkesztette: Ol\u00e1h Attila &amp; Bug\u00e1n Antal)\u00a0<\/em><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/artevita.cafeblog.hu\/files\/2018\/04\/nature-1593406__340-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}