Az alvás és a teljesítmény kapcsolata | ArteVita

Felnőttként a pihentető és kellő mennyiségű alvás gyakran már csak vágyálom. A stressz és a nyomás, gyakran pedig a korán kelő kisgyermekeink miatt nem tudunk eleget aludni. A pihentető és kellő mennyiségű alvás felnőttként is fontos, de kis- és kamaszgyermekeink esetében életbevágó!
Az alvásnak teljesítményünkre gyakorolt hatásaival foglalkozó kutatások érdekes és fontos eredményre vezettek. A kutatók ( dr. Avi Sadeh és mtsai) közel 70 fős kisiskolásokból álló csoportban vizsgálták az alvás és a teljesítmény kapcsolatát. A tanulókat két csoportra osztották. Az egyik csoport azt az instrukciót kapta, hogy egymást követő 3 napon keresztül a megszokotthoz képest tovább maradjanak ébren, míg a másik csoportnak korábban kellett lefeküdnie. Minden gyerek kapott egy csuklón viselhető aktigráfot, mely a gyermekek alvási aktivitás regisztrálta. Az adatokból kiderült, hogy a két csoport alvással töltött ideje átlagosan 1 órányi különbséget mutatott. A harmadik éjszakát követően a kutatók a gyerekek neurobiológiai működését vizsgáló tesztet végeztettek el a gyerekekkel, mely a Weschler-féle gyermekintelligencia teszt egyes részeinek számítógépes változata volt.
A két csoport mért teljesítménye közötti különbség igen jelentős eltérést mutatott. Egy álmos és keveset alvó hatodikos úgy teljesített a teszten, mintha negyedikes lenne. Dr. Sadeh szerint, átlagosan 1 órányi alvásdeficit hatása olyan volt a gyerekek esetében, mintha kétévi kognitív érés és fejlődés meg sem történt volna. Sadeh eredményei egy irányba mutattak más kutatók eredményeivel, LeBourgeois a Brown Egyetem kutatója óvodás korú gyerekeket vizsgált és arra jutott, hogy esetükben kisebb méretű alvásdeficit is nagyfokú tanulási visszaesést mutat. Az összefüggés a középiskolásoknál még jelentősebb. A Minnesota Egyetem kutatója Kyla Wahlstrom több, mint 7000 középiskolás tanulmányi eredményeit és alvási szokásait vetette össze. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a gyenge iskolai teljesítményt nyújtó tanulók lényegesen kevesebbet aludtak, mint eredményesebb társaik.
A funkcionális MRI vizsgálatoknak köszönhetően tudjuk, hogy a fáradt gyerekek többek között azért idézik fel nehezebben a korábban megtanultakat, mert idegsejtjeik elvesztik plaszticitásukat és nem képesek új szinaptikus kapcsolatok létrehozására.
Szakemberként gyakran találkozom azzal, hogy a kiskamaszok késő estig chatelnek vagy játszanak a gépeiken szüleik nyomatékos kérése ellenére. Az így halmozódó alváshiány pedig szinte biztosan megjelenik az iskolai teljesítmény gyengülésében és a mindennapi konfliktusok fokozódásában.