A placebohatás az egyik legtalányosabb hatásmechanizmus. A gyógyszerek tesztelésekor minden esetben végeznek placebovizsgálatokat. A placebo külső jegyeit tekintve ugyanúgy néz ki, mint egy gyógyszer és a beteg gyakran pontosan úgy (vagy megközelítőleg úgy) gyógyul tőle, mint a valódi hatóanyagtartalmú szertől. A vizsgálat során azok, akik a placebót kapják az úgynevezett kontroll csoportba tartoznak. A gyógyszer hatékonyságának vizsgálatához használják fel a kontroll csoport és a valóban kezelt csoport eredményeinek összehasonlítását.
Teszteléskor a vizsgálati személyek, sőt a vizsgálatot végző szakemberek sem tudják pontosan, hogy melyik a valódi hatóanyagtartalmú szer és melyik a placebo, így az eredményeket tudattalanul sem képesek befolyásolni. 
Joggal merül fel a kérdés bennünk, ha a szer nem tartalmaz hatóanyagot, akkor mitől gyógyul a beteg? A placebo hatása mögött számtalan egymással összefüggésben álló és egymást befolyásoló pszichológiai tényező érvényesül. A placebo hatékonyságát és a gyógyulásban való szerepét nagyban befolyásolja többek között az előkészítettség vagy előhuzalozás, az egyén hitrendszere, hiedelmei és a gyógyulás iránti elkötelezettség. Sőt, a kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a placebo ára sem mellőzhető körülmény, ugyanis a drágább “szer” nagyobb bizalmat kelt a vizsgálati személyben és ez által “jobban hat”. A placebo hatásának igen kifejező eredményeit mutatta ki Constantino N. Maganaris és munkatársainak (2000) vizsgálata, melyet profi súlyemelőkkel végeztek. A vizsgálat rámutatott arra, hogy néhány anabolikus szteroid tablettának mondott pirula is jelentős teljesítménynövelést eredményezett a sportolóknál, mely azonnal eltűnt, amint kiderült, hogy valójában placebót kaptak. Az eredmények rávilágítanak a mentális állapot fontosságára, melynek döntő szerepe lehet (van) a sport és mindennemű egyéb teljesítmény vonatkozásában. Az elvárások és az előhuzalozottság szintén nagyban hozzájárul a placebohatás érvényesüléshez. A vizsgálatok egy másik érdekes eredménye, hogy azok a sportolók, akiknek azt mondták, hogy teljesítményfokozó szert kapnak (valójában placebót kaptak) ténylegesen növekvő teljesítményt mutattak azokkal szemben, akik ugyan nem tudták, de közben tényleges hatóanyagú teljesítménynövelőt kaptak.
A placebohatás nem csak klinikai körülmények között működik, kétségtelenül jelen van a hétköznapjainkban is. Gondoljunk csak a kisgyermekeknél alkalmazott gyógyító puszira, amitől azonnal meggyógyul a fájó kezecske. A placebo mögött meghúzódó pontos hatásmechanizmust a mai napig nem sikerült feltárni és a kutatások többnyire csak klinikai környezetben zajlanak, de érdekes kérdés, hogy életünket valójában mennyire szövi át és mennyire irányítja a mindennapi placebohatás.
Maganaris Constantino N. – Collins D. – Sharp M. (2000): Expectancy Effects and Strength Training: Do Steroids Make a Difference? The Sport Psychologist. 14, 3, 272–278.
www.artevita.hu – életvezetési tanácsadó
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: