A szegények bankja és a Nobel-díj!

• ArteVita
• 2018. január 24. szerda

Hiszek a civil szerveződések és kezdeményezések társadalmi erejében, pusztán abból kiindulva, hogy a kezdeményezések mögött társadalmi összefogás, szolidaritás és morális erő áll. Évekkel ezelőtt ismerkedtem meg először egy olyan üzleti kezdeményezéssel, melynek messzemenő társadalomformáló hatása volt a mélyszegénységben élők körében. El sem tudtam képzelni korábban ehhez foghatót, mert a közgazdaságtani elméletek alapvetően kizártnak tekintették ezt a megközelítést. Muhammad Yunusról van szó, aki 2006-ban béke Nobel-díjat kapott a szegények bankja koncepció megalkotásáért.

Közgazdász professzorként hozta létre a Grameen Bankot, nem bankárként és nem üzletemberként. Diákjaival egy szegény bangladesi faluban jártak terepgyakorlaton és ott szembesültek azzal a helyzettel, hogy helyi kézműves asszonyok portékáik előállításához uzsorakamat felvételére kényszerültek, és hiába dolgoztak a családjuk megélhetéséért éjt nappallá téve, csak minimális jövedelemre tehettek szert. Yunus professzor ott helyben 27 dollárnyi összeget adott kölcsön jóindulatúan, valójában nem reménykedett a kisösszegű hitel visszatérítésében. Az asszonyok viszont egy év elteltével visszafizették a kölcsönt, bár erre nagyon kevesen gondoltak volna, maga a professzor sem.

Ez a váratlan eset ösztönözte arra, hogy végiggondolja a mikrohitelezés lehetőségét és néhány évvel később kormányzati segítséggel megalapította a Grameen bankot, azaz a falu bankját ; bengáli nyelven a gram szó falut jelent.

Yunus professzor mikrohitelezési modellje bebizonyította, hogy a korábbi közgazdasági modellek és üzleti-gazdasági prejudikációk hamisak voltak. Az egyébként normál banki hitelezési procedúráknak megfelelni nem tudó nincstelen „tömegek” voltak képesek hiteleiket törleszteni és vállalkozásaikat működtetni, felvirágoztatni. Új időszámítás kezdődött! Még egy nagyon fontos dolog. A Grameen Bank a szegénységben élők támogatása mellett sokat tett a bangladesi nőkért, hiteleik 96-97 százalékát asszonyok kapták. Ezekért a nőkért korábban sem a jogrend, sem a kormányzat nem tett szinte semmi érdemlegeset. Míg korábban a gazdasági és társadalmi rendszer megteremtette és konzerválta a szegénységet és kiszolgáltatottságot, addig a Grameen–modell hasonló piaci eszközökkel ennek ellenkezőjét érte el oly módon, hogy a szolidaritást állította Mammon helyébe. A Grameen bank igazi közösségi bank, melynek többségi tulajdonosai maguk a hitelfelvevők. A bank 2003 és 2007 között jelentős növekedésen ment át, a hitelfelvevők száma megduplázódott. 2007 októberétől a Grameen Bank több mint 24.703 alkalmazottal, 2468 fiókkal rendelkezett és 80 257 falut szolgált ki. 2011-ben közel 8,4 millió ember vette igénybe a bank hitelezési szolgáltatását. 

www.artevita.hu – életvezetési tanácsadó