Biztosan van a környezetünkben legalább egy olyan személy (talán éppen az egyik legjobb ismerősünk), aki meg van arról győződve, hogy Mozart (vagy egyéb komolyzenei mű) hallgatása növeli/növelheti kisgyermeke IQ szintjét.
A Nature-ben megjelent 1993-as cikkel kezdődik ennek a mítosznak a története, amelyről bátran állíthatjuk, hogy erőteljesen belenőtt a köztudatba. 
A Mozart-effektus elterjedésének oka elsősorban a széles tömegeket érintő médiamegjelenések sora. Az eredeti kísérlet során a vizsgálatban résztvevő diákokat három féle hanghatásnak tették ki. Az egyik csoporttal Mozart egyik felemelő művét, a másikkal Albinoni szomorú dallamait és a harmadik csoporttal pedig a csendet hallgattatták. Ezt követően a diákoknak papírhajtogatásból és kivágásból álló feladatot kellett elvégezniük. A kutatók arra jutottak, hogy a kontrollcsoporthoz mérten a Mozart zenéjét hallgatók jobban teljesítették a feladatot, ugyanakkor az érzelmi arousal (éberségi) szintjük is magasabb volt a másik két csoporthoz képest.
Miután a kutatók kiegyenlítették a 3 kísérleti csoport arousal szintjét, a Mozart hatás is eltűnt. (Thompson, Schellenberg & Husain, 2001)
Egy másik kísérlet eredményei kimutatták, hogy Mozart hallgatása semmivel sincs jobb hatással a szellemi képességekre, mint Stephen King egyik művének egy rövid bekezdése (Nantais & Schellenberg, 1999).
Az éberségi szint (arousal) növelése minden esetben javítja a mentális feladatok megoldásának hatékonyságát.
Mindezektől függetlenül abban mindannyian egyetérthetünk, hogy kisgyermekeink zenei neveléséhez kétségtelenül hozzátartozik Mozart és a többi csodás zeneszerző munkássága, de csupán a zeneművektől ne várjunk kiemelkedő IQ-növekedést!
arousal = a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota
www.artevita.hu – életvezetési tanácsadás
Vedd igénybe a 2×45 perces ingyenes konzultációs lehetőséget, hogy problémáidra más szemszögből nézhess! Kérj időpontot e-mailben!
www.artevita.hu – életvezetési tanácsadó
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: