Autizmus és a savant képességek

Az Esőember című film kamaszkorom egyik meghatározó élménye volt, elsősorban a filmben megjelenő lenyűgöző képességbeli elemek miatt. 

A filmet 1988-ban forgatták, melynek központi karakterét Kim Peekről mintázták. Kim különleges képességű savant volt, aki közel 12,000 könyvet tudott fejből és egy oldalt 8-10 másodperc alatt olvasott el, majd hónapok elteltével is részletes pontossággal volt képes visszaadni az információkat.
Nagyon elterjedt nézet, hogy az autisták savantok, azaz olyan emberek, akik egy vagy több figyelemre méltó intellektuális képességgel rendelkeznek, melyeket gyakran “képességszilánkoknak” neveznek. Ezek közé tartozik a naptárszámítás képessége, különleges navigációs képességek, bonyolult zenedarabok egyetlen meghallgatást követő visszajátszása…etc.
A savant francia kifejezés, mely tudóst/bölcs embert jelent, ezzel is utalva a különleges képességekre. A kutatások azt mutatják, hogy az autisták között a savantok inkább kivételt, mint szabályt képeznek. Az autizmussal élők megközelítőleg 10%-a mutat savant képességeket, miközben ez a jelenség a nem autisták körében mindössze 1% (Heaton & Walace, 2004 ; Rimland, 1978).

Az egyre pontosabb és kifinomultabb mérési és vizsgálati eljárások fejlődésével mindinkább kibontakozik a kép, miszerint nem elszigetelt kis csoport problémája az autizmus. Hazánkban 25,000 regisztrált autizmussal élő embertársunk van, de a becslések ennél lényegesen (3-4 x ) magasabb számot jelenthetnek.
Az Egyesült Államok Oktatási Hivatalának statisztikái alapján 1993-2003 között mintegy 675%-al nőtt az autizmussal diagnosztizált betegek száma országos szinten (Lilienfeld & Arkowitz, 2007).
Az autizmus megjelenésének drasztikus növekedéséért több kutató a thimerosal nevű oltóanyagokban jelenlevő tartósítószert kiáltotta ki bűnösnek. A thimerosal egyik bomlásterméke ugyanis a higany, mely nagyobb mennyiségben idegrendszeri károsodást okozhat, különösen az erre érzékeny gyermekeknél ( Kirby, 2005).
Azonban a fenti amerikai statisztikákat más fénybe helyezi az a tény, hogy az államokban 1994-2003 között a szellemi fogyatékosság és a tanulási zavarok diagnózisa nagyságrendileg ugyanilyen arányban csökkent. Az adatok alapján elképzelhető, hogy az autizmus diagnózisa helyet cserélt más kevésbé fókuszban lévő diagnózisokkal. Ehhez még hozzájárult az is, hogy időközben az autista spektrumzavar diagnosztikus kritériumai megengedőbbé váltak és így több embernél állapíthatják meg az autizmus különféle módozatainak jelenlétét (Gernsbacher et al., 2005).

www.artevita.hu

www.artevita.hu – életvezetési tanácsadó